Görbe kereszt - Sally Carson

-

Megtörtént.
Megtörténhet újra.

„Megjósolta a náci fenyegetést.” (Observer, 2025)

„Nem akar befolyásolni – hagyja, hogy a történet magáért beszéljen.” (Observer, 1934)

Sally Carson regénye először 1934-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Akkor még nem lehetett tudni, hová vezet Hitler uralma, milyen rémálom bontakozik ki a fajgyűlöletből.

Ma olvasni a Görbe keresztet – lidércnyomás. Mintha Carson mindent látott volna előre.

A regény korabeli fogadtatása vegyes volt. Hitték is, nem is, hogy mindez bekövetkezik, de sokan azt gondolták: a regény nem más, mint riogatás, Hitler szándékai nem is olyan vészterhesek. Ráadásul a színpadi feldolgozását cenzúrázták a szövegben elhangzó „Heil Hitler” köszöntések miatt.

A történet középpontjában egy középosztálybeli család áll, akik férjhez akarják adni a lányukat egy fiatal orvoshoz. De a vőlegényjelölt zsidó származású.

A Görbe kereszt 2025-ben – a regény második brit kiadásával egy időben –, először lát napvilágot magyar fordításban, cenzúrázatlanul.
 

„A német fiatalok elégedetlenek, ezért nyitottak a tekintélyelvű szólamokra.” (Guardian)

„Áramütés-intenzitású remekmű” (Rachel Joyce)

Kiadónk ajánlója:

Sally Carson nem volt orákulum vagy próféta, csupán egy fiatal nő Dorsetből, aki 1901-ben született. Mégis sötét és erőszakos jövőt jósolt Európa számára, és hangot adott ezeknek a félelmeknek egy 1934-es regényben, amelyet ma „remekműként” ünnepelnek.

Carson könyve, a Görbe kereszt megjósolta a náci fenyegetés mértékét, és idén tavasszal, a második világháború befejezésének 80. évfordulója előtt újra kiadták angolul, nem sokkal később pedig magyarul is.

A maga idejében vitatott regénynek óvatos utat kellett járnia, hogy elkerülje azt a vádat, hogy riadalomkeltő a Führer céljait illetően. Egy színpadi adaptációt még cenzúráztak is, megfosztottak minden „Heil Hitler”-jétől. 

A regény egy bizonytalan gazdasági helyzetben küzdő német család történetét meséli el, akik izgatottan várják lányuk, Alexa házasságát egy fiatal orvossal – egészen addig, amíg az orvos zsidó háttere ki nem derül.

A horogkereszt formájáról elnevezett Görbe kereszt azonnal kötelező olvasmánynak számított, és széles körben dicsérték, többek között az Observer 1934. júliusi hasábjain is, ahol Gerald Gould „nagyon jó regénynek” minősítette, amely elkerüli a „propagandista tendenciákat” azáltal, hogy hagyja, hogy „a történet maga bizonyítson”. A kézirat tavalyi olvasása után a kortárs író, Rachel Joyce „megindító remekműként” jellemezte.